Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hatarokon Tuli Magyarsagert Alapitvany

1995. október 22.

Okt. 22-én Pécsett befejeződött a Határon Túli Magyarok IV. Fesztiválja. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében irodalmi esteket, üzleti találkozót és képzőművészeti kiállítást szerveztek. A fesztivált, mint a korábbiakat is a Baranya megyei művelődési központ és a Határon Túli Magyarságért Alapítvány rendezte. Lábody László, a HTMH elnöke méltatta a kezdeményezés jelentőségét. Kallós Zoltán kifejtette, ha anyagi segítséget kapnának, maguk is megrendeznék a Kárpát-medencei magyarok fesztiválját Erdélyben. /Magyar Nemzet, okt. 24./

2000. október 14.

Okt. 12-én Pécsen a tervezett státusztörvényről tartott fórummal megkezdődött a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának tíznapos programja, melynek a Kárpát-medencei művészeteket felvonultató rendezvényein közel félezer határon túli magyart lát vendégül Baranya megye és székhelye. A fesztivál házigazdája, a rendező Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke - egyben Baranya megye közgyűlési alelnöke - Bokor Béla biztatónak nevezte a jugoszláviai politikai fordulatot, mely szerinte a demokratizálódás révén sokat javíthat az ottani magyarság helyzetén is. Hargitai János (Fidesz) képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja a státusztörvényről kifejtette: a határon túli magyarokat csupán az alkotmány hatodik szakaszának harmadik bekezdése említi, mint akikért az anyaország felelősséget érez -, s bár van számos őket érintő, alacsonyabb szintű jogszabály -, a magyar törvények előtti jogállásuk lényegében ugyanaz, mint bármely külföldi turistáé. - A Magyarok Világszövetsége erdélyi tanácsának a határon túli magyarok jogállására tett javaslatának megvalósításához kétharmados többségű politikai akaratra lenne szükség. Ez azonban ma nem létezik - Mézes Rudolf, a felvidéki magyarság részéről azt szorgalmazta, hogy a tervezetet egyeztessék a határon túli magyarok szervezeteinek minél szélesebb körével. /Határon Túli Magyarok Fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2001. október 9.

Tizenegy év után Kolozs és Baranya megye újra felvette a kapcsolatot, melynek története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a két város, Kolozsvár és Pécs után a megyék is testvérkapcsolatot hoztak létre, de az együttműködési szándék kimerült a szerződés aláírásával. Okt. 8-án a Megyei Tanács meghívására Kolozsvárra látogatott a Baranya megyei önkormányzat alelnöke, valamint Minorics Marianna Tünde, a Határon Túli Magyarságért Alapítvány művészeti vezetője. Megegyezés született, hogy a két megye a következő területeken fog majd együttműködni: ipari park, oktatás - beleértve a közép- és felsőoktatást -, turizmus, közös európai projektek, kultúra, a civil szervezetek közötti kapcsolatok, vásárok és kiállítások. Pécsett egy hónapja megnyílt a Pannon Magyar Ház, mely a határon túli magyarságot szolgáló információs és szolgáltató házként kíván jelen lenni. /Köllő Katalin: Közös európai projektek Felújította a kapcsolatot Kolozs és Baranya megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2009. május 8.

Az Országgyűlés Arany Emlékérmét adta át Szili Katalin házelnök május 6-án Pécsett Mézes Rudolfnak, a Csemadok alelnökének a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medencei magyar regionális képviselők és civil közösségek vezetőinek VI. találkozója kezdődött Pécsen, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány szervezésében. A Csemadok nagyon sokat tett azért, hogy a felvidéki magyarság őrizni tudja az identitását, hagyományait, kultúráját. Ezért számukra nincs az az elég nagy elismerés, amivel ezt meg lehet hálálni – mondta Szili Katalin. Hozzátette: a Határokon Túli Magyarságért Alapítványt köszönet illeti, hogy összefogja a civileket. A fórumon a Kárpát-medencei magyarság helyzetével, valamint a vallás, az identitás és az anyanyelv kérdéseivel foglalkoztak a résztvevők. Hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, korábbi nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, azaz a Csemadok. /Arany Emlékérmet a Csemadoknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2009. szeptember 25.

Idén harminc programmal, mintegy húsz baranyai és horvátországi helyszínen várják az érdeklődőket szeptember 27-én, vasárnap kezdődő Határon Túli Magyarok XVIII. Fesztiválján; mely október 18-áig tart. Az esemény nyitóprogramja a marosvásárhelyi Zakusca koncertje lesz a pécsi Sétatéren – mondta Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az október 2-án a horvátországi Pélmonostoron tartandó Égtájak Művészeti Találkozón Kárpát-medencei néptáncegyüttesek lépnek fel. Bodolya a IX. Horvátországi Magyar Gyermek-néptáncfesztiválnak ad otthont. Bokor Béla hangsúlyozta: több száz kisebbségben élő magyar alkotó és előadóművész készül arra, hogy bemutatkozzon a fesztiválon. /A kulturális összetartozás ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2009. október 19.

A nyelv, a hagyomány és a vallás olyan pillérek, amelyeket ha jól gondozunk, kapaszkodót jelentenek a magyarság összetartozásában – mondta Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke Pécsett. Bokor Béla azon a tudományos tanácskozáson beszélt erről, amely a Magyarok Európai Fesztiváljának része. A rendezvényen erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai résztvevőkkel egyeztettek arról, hogy a nyelv, a vallás és a hagyomány miképpen tudják összefogni és meghatározni a határon túl élő magyarokat. /A nemzetet összefogó erőt keresik. = Erdély. Ma, okt. 18./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998